Kedves olvasóink, karácsonyi receptünk következik.

Húzd fel az órát jó koránra, és aludj 9.ig. Ez már lazán megalapozza az ezután következőket.

Fogd a tyúkot és tedd  a fazékba, úgyis 3 órán át fő az ostoba állat, ráérsz közben zöldséget pucolni.

Vedd ki a kacsát a fagyasztóból, és mormold el a következő imát: „Ha ez belefér a tepsibe, akkor újra szűz leszek”.

Belefér. Miaazanyámvan?

De nem érünk rá mókázni, kacagni , jöjjünk rá, hogy az aprólékot is belefagyasztottuk az állatba.

Kezdjük szidalmazni:

-          aki a kacsát hozta

-          magunkat – ja, nem

-          mindenki akit egyébként is szidalmazni szoktunk

-          a kacsát

Kezdjük forró vízben olvasztgatni az állatot, és törődjünk bele, hogy 12.kor ebből már nem lesz ebéd.

Jó, jöhet a káposzta. Jöjjünk rá, hogy a káposztás lábost IS el kell még mosogatni.

Ekkor kezdjünk el átkozódni, szidjuk az ártatlan káposztát és a lábost, hogy miért nem mosta el az éjszaka saját magát ahogy rendes lábasokhoz illik.

Írjátok fel a  Nagy Közmondás Kézikönyvbe ezt „Törik, mint a fagyott kacsa karácsonykor”

10.00kor írjatok rá FB.on az ebédvendégetekre: „ 1 óra. Ha csoda történik „

Szidalmazd újra azokat, akiket nap mint nap szidalmazol.

Írj blogot.

2019.12.25.