Ismét itt az őszi szünet, az év lexebb � időszaka. Nem kell korán kelni, a kölkek alhatnak, amíg pizsamában dolgozom. A legkényelmesebb dolog a világon. Ha valaki jön hozzám, hozza a papírokat, telefonon megbeszéljük, és mondom, nem tudok kimenni, mert pizsamában ülök, csak dobd be a postaládába � Egész évben későn érünk haza, különórák, és legtöbbször a logisztika miatt 3-mal megyek. Olyan jó látni, hogy néha alhatnak, és kipihenik magukat. Elindulni a legnehezebb. Fel nem fogom, ami iskolaidő alatt max 1 óra, 3 gyerek öltözése kis reggeli és indulás, az szünetekben miért tart 2-3 óráig mire elindulunk? Valahogy lelassul az idő� Az ember annyira elkényelmesedik, hogy sokszor egy napra teszem az intézni valókat, hogy ki se kelljen mozdulni, ember nem is lát, se frizura, se smink � Jól jött az egyesületi projekt, ahol nagyobb irodát kellett bérelni, dolgozunk többen is, akikhez be kell járni. Este véletlenül odakapcsoltam az „Észbontók” c. szösszenetre, bár ne tettem volna. A kérdés amit a tágra nyílt szemű IQ bajnok kislányoknak feltettek: melyik NEM magyar határátkelő: Tompa, Röszke, v. Böszme � � � kifeküdtünk a röhögéstől. Pedig ez annyira szomorú……… Az más kérdés, hogy ezeknek a fiataloknak semmi önbecsülésük, odamennek pénzért égetni magukat, de könyörgöm, mit szólnak a drága jó szüleik, akiknek szemlesütve kell besurranniuk a boltba v. a lépcsőházba? Azon töprengtünk, valószínűleg ez is parasztvakítás, „cirkuszt, kenyeret a népnek”, ők a konc, amit a kutyák elé vetnek. És a jómagyarembernek dagadhat a melle a büszkeségtől, hogy hejjdeokosisvagyok, mer’ tudom a tutit, amit ezek nem. Könnyű okosnak lenni hülyék mellett. Ezt az érzést kapják meg a nézők, már aki nézi.                                  

2017.10.30.