Anya nézd, anya nézd, anya, nézd.......minden nap. És mindenhol. Nézd hogyan mászik fel és nézd hogyan mászik le. És mit rajzolt. És mit épített. És mit vágott,ragasztott, hogyan táncol........
Valaha, sok-sok évvel ezelőtt, még te mondtad ezt, még volt kinek mesélni, a terveket, az álmokat. Még éltek a régi nénik.....legtöbbünknek szerencsére voltak, vannak Nénijei. És meghallgattak. Hogy te mit fogsz csinálni, és hogyan, és kivel, és mikor, és.......
........és az évek elteltek. És te megcsináltad. De Ők már nincsenek. Aki megmaradt, már nem ugyanolyan, mint régen volt. Már nem emlékszik. Már nem tud figyelni. Már nincs kinek elmesélni, nincs kinek megmutatni, nincs kit elhívni hogy megnézze..........az élet nagyon igazságtalan. Túl későn adja meg amit kérsz. Vagy ők mentek el túl korán......... nélkülük már nem ugyanaz. Neked már csak az marad, hogy nézd, anya nézd.....
2018.10.25.