Ma ismét estig dolgoztam, mint hetek óta többször már. Amikor hazaértem, konkrétan kikapcsolt az agyam. Nem volt már erőm dolgozni, kinyúltam, olvastam. El vagyok havazva a munkával, de már rájöttem, hogy ne szabad túlfeszíteni a húrt. Ha érzem ez már sok, muszáj pihenni, és már nem furdal emiatt a lelkiismeret, hogy kupacokban állnak a papírok én pedig pihikézek. Eddig volt nehéz eljutni, hogy tudomásul vegyem a szervezet teljesítőképességének is van határa. Volt hogy nem vettem róla tudomást és nagy mázli hogy nem lett baj. Azt hiszem az őrangyalom folyamatosan szolgálatban volt:) Kipihenten még a munka is könnyebben megy. Inkább másnap dupla mennyiség, mint ma kóvályogva, sokat hibázva, és dög fáradtan. Szoktatok ti is ilyet csinálni? Eljutottatok eddig? Hogy MOST kell megállni, és nagy akaraterő kell a leálláshoz?
2017.11.28.