Úgy érzem évek teltek el hogy nem írtam semmit, pedig csak egy nap maradt ki. Minden nap estig - értsd 8,reggel 7-től:( dolgoztam. Az agyam teljesen kiürült. Ismét alszom vezetés közben, remek. Közben nagyszerű emberekkel hoz össze a sors, és tényleg jól alakulnak a dolgok, de annyira fásult vagyok hogy nem tudom kimutatni az örömöm. Pedig nagyon hálás vagyok, csak épp képtelen vagyok ezt kisugározni. Ismerős? Amikor annyira fáradt vagy hogy nem tudsz aludni és kell még valami amire nem kell figyelni, csak elzsibbadni:)
Ma lecseréltem a nyári gumit télire . (szerencsére a gumis a nyári levegőt is lecserélte, + a fluxuskondenzátort is :) ) Állítólag jön az évszázad tele. Napközben ahogy ácsorogtam az utcán már fázott a talpam a csizmában, hideg van :(
Régóta motoszkál bennem a gondolat, hogy mennyire érdekes, hogy mindig történtek velem a dolgok. Jött egy gondolat és minden úgy alakult hogy csináltam, és egyszer csak azt vettem észre hogy benne vagyok. Sajnos mindig "megelőztem a koromat" azaz úttörő voltam, a környezetem sosem nézte jó szemmel. Ami akkor megdöbbentő volt, ma már mindennapos, én már rég továbbléptem. A most futó projektem is jött, én elindultam, és már jókora utat megtettem, szinte sodortak az események. Sosem úgy hogy egy tudatos döntés és elindultam utána, hanem egy kósza gondolat és elém is toppant. Ez a blog írás is ilyen. Korábban eszembe nem jutott volna blogot írni, mert minek, kinek, ki olvassa, mi értelme van? De biztos van különben nem lennék itt. Az már megtanultam ha azon veszem észre magam hogy benne vagyok valami újban akkor annak folytatása lesz. Az építkezés is egy hirtelen gondolat volt, aztán megerősödött bennem, a család természetesen nem hitt benne, és lám lassan kész. A másik projektünk is véletlenül jött és már szép eredményeket értünk el vele. De mindig bennem van a kisördög, hogy nincs az új dolgokhoz késő? Miért nem 20 éves koromban találkoztam ezzel a dologgal? De aztán meg is adom magamnak a választ, akkor még nem volt internet, más élethelyzetben voltam, más körülmények közt, nem is tudtam volna élni a lehetőséggel, mostanra értem meg rá. Reméljük nem hiába:) úgyhogy izgatottan várom mi fog belőle kisülni.
2017.11.10.
