Ágyaztam-sikáltam- ja, nem. Holnap Lilikémhez barátnő jön, hát lemostuk a maszatos kéznyomokat a falról. Megalkottam gyermekem ballagási körmeit (az osztályban már MINDENKINEK van, körmösök csinálták), egy kis lakk, csillám, és kész is. Lilikémről lemostam a tegnapi ragtapasz nyomait. Még valakinek…
Bizony. Az aranyos gyermekeink megnőnek, megváltoznak, szerethetők, de már mások. A szülők elöregednek, mozgásuk beszűkül, a tudatuk szintúgy, és bezáródnak a saját kis világukba. Állataink elöregszenek és elpusztulnak. Mindenki elveszítünk. Gyűlölöm a változást.
Most semmi jót nem tudok írni. Jobb…