Párkapcsolatok. Házasságok. A kívülálló gyakran megkérdezi: miért? Miért tűri? Miért tart ki mellette? Mert tűr a nő, tűri a sértéseket megalázást megcsalást hordja az előző feleség ruháit mert a férfi erre kényszeríti és még sorolhatnám mert nincs más választása. Mert hova menne a gyerekekkel. Mert függ a férfitől anyagilag. Mert szereti. De hol a határ? Minek kell történnie hogy lépni merjen? Mi az, ami már nem elfogadható, amit már nem titkol tovább a családja a barátai  előtt és azt mondja elég? A fizikai bántalmazás? Addig el kell jutni és akkor már lépni fog? És tűr a lány bár még 30 sincs. Tűri hogy a fiú akivel együtt él sértegesse megcsalja. Ő miért? Könnyebb helyzetben van, még nincs gyerek, még nincs közös vagyon, még élnek a szülők van hova menni. +  gyerek nélkül még az albérlet is könnyebb. Miért? Miért hisz hogy a férfi meg fog változni? Nem fog megváltozni. A  házasságban is meg fogja csalni, csak akkor már nehezebb lesz lépni. Miért tűr a felnőtt nő egy kapcsolatban? Mire vár?  Miért élnek kiszolgáltatott kapcsolatokban az emberek? A kérdés költői, hisz a választ tudjuk. Ha épp nem bunkó, akkor kenyérre lehet kenni. Akkor a tenyerén hordja a nőt. Kedves vele. Az ágyban, no ott párja nincs. És neki ennyi elég is? Libikóka? Arra várni amikor épp nem bántalmaz? Milyen élet ez? Elég a mézesmadzag?

2018.12.27.