Gondolatok, történések, csak úgy, magamnak, és annak, aki véletlenül rám talál az internet rejtett bugyraiban :) Isten irgalmazzon mindannyiunknak.

erikablog

A kocka el van vetve

2018. november 26. - csakegyErika

Hol a határ? Melyik az a pont, ahol már nem engedheted tovább gyermeked?  Tudom, tudom, hadd menjen fejjel a falnak, had' koppanjon, és majd rájön. De nem jött rá. Bármi is történt  vele, ünnepli, mert az Ő döntése. És nekifut újra és újra, egyre veszélyesebb vizekre  evez.............ismerek olyan apát aki végignézte fia önpusztítását. A fiú már nem él. Nem tudta megakadályozni, nem tudta megvédeni önmagától. És utólag, utólag a környezeted oly' okos, hogy öröm nézni. Miért hagytad? Miért engedted? Te vagy az apja/anyja! Igen. Én vagyok. Te vagy. Mi vagyunk. Mit tehetünk, ha ragaszkodik valamihez, ami sehova sem visz, amivel csak elvesztegeti az időt, és közben más, fontos dolgokról marad le.......ha már veszélybe is sodorja magát? Hogyan tudod megakadályozni? Meg lehet akadályozni? Most megmented, de mi lesz holnap és a jövő héten és így tovább? Örökké nem állhatsz mögötte kitárt karokkal. Pedig te vagy az apja/anyja.  Ezt vállaltad. Ezt vállaltad?

2018.11.26.

A bejegyzés trackback címe:

https://erikablog.blog.hu/api/trackback/id/tr6714394966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.