Gondolatok, történések, csak úgy, magamnak, és annak, aki véletlenül rám talál az internet rejtett bugyraiban :) Isten irgalmazzon mindannyiunknak.

erikablog

Egy kis viktimológia

2018. február 14. - csakegyErika

Annyira dühítő látni, ha egy nő egy bántalmazó kapcsolatban él. Sőt meg is magyarázza, hogy ez tulajdonképpen jó. Aztán hallgat hónapokig, teszi fel a facebookra a sütikékről a képeket, amiket a pasi családjának süt, hálából mint a kiskutya akit befogadtak. Eltűrik maguk közt, amíg szolgál nekik.  Ennyikeh. No időnként kifakad, telefon órákon keresztül, ömlik belőle a panasz. Ha szólni merek már védi is a pasit. Úgyhogy csak meghallgatom, mert kb. ennyit vár. Aztán éldegél vele tovább. Ha kirúgják, visszakönyörgi magát. Most lenne egy lehetősége, megszabadulni, új életet kezdeni, azt hiszed belevág? Elfogad, sőt mindenféle segítséget kér a pasitól, hogy újra magához láncolja. Fél a magánytól. Pedig azt hiszem nem ez az egyetlen pasi a  világon. Normálisak ezek a nők egyáltalán???

Nálam alapelv, hogy az állatoknak állatkertben a helye. A kutyának pedig kint és nem bent a házban. Nem csókolgatjuk a kutyák száját. Stb. No Barbikám ma bevallotta, hogy a Totó bent járt a házban. Amíg ő a nyulakat üdvözölte meg etetgette, a kutya belógott, sőt felment a lépcsőn, be a konyhába, bejárta a szobákat. Még le is videózta, alig bírta kituszkolni. Azt hihette ez a mennyország ahova lát minket bemenni és neki oda nincs bejárása:)

2018.01.04.

A bejegyzés trackback címe:

https://erikablog.blog.hu/api/trackback/id/tr2313669654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.